Békés, boldog karácsonyt, és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kíván minden olvasójának az El-Lahun Survey Project!

The members of the El-Lahun Survey Project wish you a merry Christmas and a very happy New Year!

Előadás

December 7-én, hétfőn, a Rédey István Geodéziai Szeminárium és a Magyar Térképészeti és Távérzékelési Társaság közösen szervezett előadássorozatának keretében Dr. Szűcs László tart előadást az El-Lahunban végzett munkálatokról

Régészeti geodézia II. Szeszósztrisz piramisánál

címmel.

Az előadás nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Az előadás helye és időpontja:
BME központi épület, magasföldszint 16., Rédey István terem, 13:00.

Beszélgetés...

Az esetleges érdeklődők figyelmébe: december 2-án, szerdán, az MR3 Bartók Rádió Társalgó c. műsorában este 7 óra kezdettel egy rövid beszélgetés hangzik el az El-Lahun Survey Project terepmunkájáról.

Két hosszú nap mementója... és eljött a szezonvég

Az elmúlt napok meglehetősen mozgalmasan alakultak az El-Lahunban dolgozó magyar misszió tagjai számára, nem véletlen, hogy blogunk is kissé elcsendesedett. Például, ki gondolta volna, hogy II. Szenvoszret hatalmas téglapiramisa ennyire megkapó látványt nyújt, ha felette a kelőbe lévő hold sarlója ragyog? Vagy hogy miként telik meg élettel a kies sivatagi plató, mihelyst leszáll az éj? Hogy milyen hátborzongató érzés a leletesládákkal botladozni a hányók között a teljes sötétségben, miközben körülötted Anubis isten, El-Lahun urának megtestesüléseként sakálok vonyítását verik vissza a sziklák? S hogy megérte-e ilyen sokáig kint maradnunk a lelőhelyen? Igen, megérte... S hogy miért? Nos, egyelőre szolgáljon válaszul ez a kép, de hamarosan, amint lehetővé válik, ismét jelentkezünk a részletekkel. Stay tuned!

Építészet, építészek El-Lahunban

Okkal kérdezhetné a gyanútlan szemlélődő, milyen épületek felméréséről, dokumentálásáról is lehet szó El-Lahun esetében. Bár jelenleg a piramis az egyetlen szembetűnő és jelentős felmenő struktúrával rendelkező építmény, építészeti szemszögből nézve számos további objektum csak részben, illetőleg nem korunk elvárásainak megfelelő mértékben ismert. A projekt előkészítése során meghatározhatóvá váltak az archaeotopográfiai térkép elkészítéséhez szükséges lépések, és ezzel párhuzamosan a projekt céljai közé az ismert épületek építészeti dokumentációja is bekerült. 2008-ban a koncessziós terület bejárásával pontosítani lehetett a négyéves régészeti vállalkozás fő elemeit, ám a kutatási terv előre nem látható események hatására a helyszínen némiképp módosult. Az egyiptomi kollégák ténykedése következtében már a 2008-as idényben arra kényszerültünk, hogy kérésükre – s nem utolsósorban épülő adatbázisunk számára – elvégezzük néhány frissen feltárt struktúra felmérését és dokumentálását.Az El-Lahun Survey Project keretében a térképezés során felvett építészeti struktúrák részletes felmérése valósul meg. Ennek célja kettős: egyrészt rögzíti a jelenlegi állapotot és alapadatot szolgáltat a távlati ‘site management’ terv kidolgozására, másrészt pedig a tudományos kutatások forrásául szolgál. A felméréseken túlmutató cél az így szerzett adatok GIS rendszerben történő feldolgozása, az egykori régészeti kontextus lehetőség szerinti rekonstrukciója, továbbá a hipotetikus munkamodellek szintjén virtuális építészeti rekonstrukciók készítése.

A piramiskörzet tekintetében a Petrie által megjelentetett publikációk sok fontos adat mellett sajnálatosan kevés építészeti rajzot tartalmaznak. A nagy kiterjedésű komplexum alaprajza csak 1:2500-as és 1:1000-es léptékben került publikálásra, a sírkamrákról nagyobb léptékű alaprajzok és metszetek is rendelkezésre állnak (1:150). A piramisról metszet egyáltalán nem készült, így a Lepsius és Petrie által is leírt sziklatalapzat-téglafelépítmény viszonya nem tisztázott, erre vonatkozóan a 2008-as szezont bemutató előadáson egy munkamodellt is bemutattunk. Hasonló a helyzet a szakirodalomban fellelhető – és feltehetően Lepsius megfigyeléséből származó – téglavázszerkezetű építésmóddal, melynek nyomait a helyszínen csak részben lehet fellelni. A két fő diagonális vázelem világosan kirajzolódik, ám az oldalakat osztó vázfalak egyáltalán nem. A helyszíni munkánk megkezdése előtt a piramis déli oldalának előterében és a Petrie által még tömör kerítőfalként jelzett struktúrában egy bonyolult és meglepően jó állapotú iszaptégla komplexum bontakozott ki az egyiptomi kollégák ásatásai nyomán. A kerítőfal két falhéja között több osztófal látható, és új elemként a piramishoz vezető lépcsők és rámpák kerültek elő. Ezek gyors és alapos dokumentálása kiemelt fontossággal bírt, amelyet Marcel Hellendahl építész Szűcs László és Gregori Ákos földmérő mérnökök segítségével végzett el. A piramiskörzet teljes struktúrájának korszerű dokumentálásához és értelmezéséhez tehát elengedhetetlen a részletes felmérések kiterjesztése, melyeket a szerkezeti és építészeti összefüggések tisztázására feltárásoknak kell megelőzniük. Az eróziónak leginkább kitett piramismag felmérése sem odázható tovább; ennek elvégzéséhez több módszert és technológiát is fontolóra vettünk, támogatást mindenekelőtt a lézerszkennelésből és fotogrammetriából remélünk.

A völgytemplom területéről Petrie 1:300-as léptékben közölt összesítő rajzokat, melyeket távolról sem tekinthetünk alaprajznak. Rajzain ma már csak nehezen vagy egyáltalán nem azonosítható iszaptégla foltokat, feltételezett falnyomvonalakat jelölt. Ezekből a felszínen alig valami vagy szinte semmi sem volt látható, csupán a Petrie-féle ásatások hányói illetőleg az ókori elbontásból származó törmelékhalmok jelezték az egykori épület helyét. A 2008-as év e tekintetben is tartogatott váratlan eseményeket, ugyanis a helyi kollégák a közelmúltban feltártak a templom területéből egy mintegy 400 négyzetméteres felületet. A feltételezett padlószint alatt több rétegben iszaptégla sorok voltak megfigyelhetők, amelyeken néhol a padlósíkot illetve a természetes sziklaplató kiegyenlítését szolgáló kőblokkok feküdtek. A terep durva kiegyenlítése ezekkel a téglákkal történt, ugyanis a finom szemcseszerkezetű anyag gondos fektetésével egy stabil, összenyomhatatlan réteg keletkezett. Terepi tevékenységünket ennek a kibontott felületnek a részletes felmérésével is kibővítettük, így értékes információkhoz jutottunk a templom építészeti részleteit illetően. 2009-ben a helyenként felszínre bukkanó, mesterséges, a kultuszépület alaprajzi befoglaló méreteit sejtető vésett sziklaperemek felmérését végeztük el, illetve kiterjesztettük geodéziai munkálatainkat a templomterület egészére. A korábbiakban Szűcs László által ismertetett RTK műszerrel viszonylag rövid idő alatt a felszín morfológiáját hűen tükröző felületmodell készült, mely bár a korai ásatások hányói mutatja, feltételezésünk szerint a templom alapvető térstruktúrájára is utal. Ezen felmérések, kiegészülve a Petrie által észlelt struktúrákkal és a magnetométeres vizsgálat eredményeivel, terveink szerint mindenképp egy új, biztosabb alapokon nyugvó templomalaprajzot fog eredményezni. A 2008-as szezon eredményeit ismertető előadáson utaltunk Josef Wegner-nek a III. Szenvoszret abüdoszi templomán végzett kutatásaira; az ott fellelt aránytani összefüggések esetünkben  - mivel feltárást és felszíni tisztítást egyenlőre nem végeztünk  - különös jelentőséggel bírnak.

A város struktúrájával és épületeivel kapcsolatban is sokasodnak a kérdéseink. Természetesen nem az egyes objektumok létezését kérdőjelezzük meg, hanem az egymáshoz és az egész struktúrához történő viszonyukat. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú a magnetométeres survey eredménye, amely, egyebek között, a a település délnyugati irányú kiterjedését is megkísérli felderíteni. A Petrie készítette alaprajz a város déli szektorát már nem jelöli, ott az ásató szerint nem volt megfogható építészeti maradvány. Rendkívül fontosak számunkra azok az épületek, melyeken 1993 és 1997 között a N. Millet vezette Royal Ontario Museum missziója végzett ellenőrző ásatásokat (a felméréseket Rosa A. Frey és James E. Knudstad végezte); a téglasorokból azonban a visszatemetés elmaradása miatt alig maradt valami. A polgármesteri rezidencia („Acropolis”) és az 1. sz. északi kúria maradványai viszont lehetővé tették számunkra, hogy néhány meghatározó épületsarkot és a dokumentációból azonosítható pontot az új geodéziai rendszerbe és az erre a területre is kiterjesztett felületmodellre bemérjünk. Fontos szintadatokat az elmúlt szezonban is felvettünk, ugyanis a térképezés mellett a projekt egyik célja építészeti rekonstrukciók készítése. A település tekintetében ez különösen érdekes, mivel az ortogonális terv egy alapvetően lejtős területen, sőt bizonyos helyeken többméteres szintkülönbséggel valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a szintkülönbségeket a szintvonalakra sokszor merőlegesen elhelyezett épületekkel is fel kellett venni. Az erre vonatkozó rekonstrukciós elképzeléseink remélhetőleg tovább árnyalják a korszak építészetéről kialakult képet.

Jelenlegi ismereteink alapján az építészeti maradványok a fent nevezett három helyszínen koncentrálódnak. A többszáz hektáros koncessziós területen azonban százával sorakoznak a felszínen is kivehető temetkezések, melyek több típust képviselnek: aknasírok, sziklába vájt sírkápolnák, a kora kereszténység időszakára jellemző sírok, stb. Ezek térképezése folyamatban van, mint ahogy kezdetét vette az egyes sírtípusok dokumentálása is.

Vasáros Zsolt

Bepillantás a homok alá...

Lengyel kollégáink érkeztével munkánk egy újabb fázisa vette kezdetét: a tágabb értelemben vett templomkörzet valamint a település déli szektorának magnetométeres feltérképezése. A módszer alapvetően a Föld viszonylag állandó mágneses mezejében mutatkozó apró eltérések érzékelésén alapul. A módszer eredményesen használható a homok vagy törmelék alatt megbúvó iszaptégla struktúrák feltérképezésére, hiszen a nílusi iszaptéglában megbúvó vasoxid zárványok lokális változásokat idéznek elő a Föld mágneses mezejének intenzitásában. Ezek a műszeresen mérhető "zavarok" optimális esetekben olyannyira karakteres formát öltenek, hogy a felszín alatti iszaptégla építmények nemcsak a magnetikus szempontból neutrális homokos közegben, de iszapba ágyazva (Delta) vagy a művelés alá fogott területek alatt is (Nílus völgye) kimutathatók. A magnetikus módszerrel 2009-ben két fontos kérdéskört próbálunk tisztázni.
1) A Petrie által 1921-ben közölt vázlatos alaprajzon a templomot északon és délen határoló falak milyen viszonyban vannak a templom ramesszida elbontásából valamint Petrie ásatásaiból származó hányók fedte területen általunk nyomokban észlelt iszaptégla konstrukciókkal, mekkora a tényleges kiterjedése a Petrie által a templomterülettől északra nyomokban fellelt iszaptégla struktúráknak, illetve miképpen határozható meg templom és település építészeti viszonya a terepen észlelt struktúrák függvényében, melyek lényegi eltéréseket mutatnak a Petrie által közölt alaprajzhoz képest.
2) Petrie alaprajzán Kahun városának déli, délkeleti része mint teljesen lepusztult, feltérképezhetetlen terület szerepel, s valóban, a település középső szektorában nagy, világos foltok formájában bukkan felszínre maga az anyaszikla. Ugyanakkor, a terület topográfiáját egy ÉNy-DK irányú lejtés határozza meg (ez tette szükségessé az esetenként egyazon épületen belül is kimutatható teraszos építkezést), és bejárásaink alkalmával világossá vált, hogy a lepusztult zónától délre a szikla ismételten alábukik, hogy átadja helyét egy vastagabb, kerámiában gazdag homokréteg fedte területnek. A homokréteget a város ezen részén itt-ott ismét falmaradványok, téglasorok törik át, melyek további, felszín alatti épületmaradványok ígéretét hordozzák. A magnetométeres survey-jel ezek kiterjedéséről és jellegéről is szeretnénk bővebb információkhoz jutni.

Két munkanap Kairó után

Szombati visszatértünk után az elmúlt két, nagyrészt zavartalan munkanap során megnövekedett számú csapatunk tagjai újra birtokba vették el-Lahun lelőhelyét.

A geodéták közül a mobil RTK-val végzett topográfiai felmérés ezúttal Csabi és András feladata volt, akik bejárásukat a piramis keleti oldalára eső területtel folytatták. Laci mindeközben Zsolt templomhoz kapcsolódó felméréseihez nyújtott segítséget.

A tavalyi év során felmért templomrészek, Zsolt ezeken alapuló rekonstrukciói és az idei első napok felmérései is alátámasztják a templom területén a kiterjedt vizsgálatok szükségességét  a templomépület megértése érdekében.

Ugyanez a helyzet a település esetében is, ahol a Petrie által megrajzolt, túlságosan szabályosnak tűnő alaprajz a legtöbb helyen nehezen összeegyeztethető akár a kanadai misszió akropoliszon végzett feltárásainak eredményeivel, akár a felszínen általunk megfigyelt jelenségekkel.

A település területe az elmúlt napok során Stephen "felségterülete" volt, aki legtöbbször Zolival kiegészülve a University College archívumából származó páratlan fotók segítségével próbálta értelmezni Petrie egyes megfigyeléseit a településsel kapcsolatban.

A templomi hulladékkúpból származó kerámiaanyag feldolgozása vasárnap Ashraf segítségével új lendületet vett és a korábban gyűjtött töredékek nagy részét sikerült feldolgozni. András és jómagam ezek után rendeztük az eddigi 199 későbbi vizsgálatra félretett és részben már lerajzolt darabot, majd folytattuk a töredékek rajzolását. Terveink szerint a terepi munkával párhuzamosan a töredékek rajzolását is befejezzük az idény végén, így hazaérkezésünk után hamarabb kezdhetünk hozzá az anyag feldolgozásához.

A mai nap egyhangúságát délelőtti látogatóink színesítették. A blogunkon is említett, a thébai régészeti kutatások 25 éves évfordulójának emléket állító kiállítás kapcsán Egyiptomban tartózkodó kollégáink látogatták meg a lelőhelyet.

Ismét a Palace Hotel falai között...

Rövid Kairó kiruccanásunkat követően visszatértünk Medinet el-Fayoum-ba, hogy holnaptól folytassuk munkánkat a lelőhelyen, immár az új tagokkal kiegészülve. Vasáros Zsolt és Ákos, Mnyerczán András, Mátyásfalvi János és Stephen Quirke érkeztével a csapat létszáma majd megkétszereződött, és ezzel kezdetét veszi terepi ténykedésünk új fázisa, melyet az építészeti felmérés, Kahun városának intenzív bejárása (különös tekintettel az organikus leletek fellelhetőségi térképének elkészítésére) valamint egyes geofizikai vizsgálatok előkészítése és elvégzése jellemez majd.

Szusszanás Kairóban

Az utóbbi napok csendje annak köszönhető, hogy a csapat november 4-én munkáját felfüggesztve Kairóba utazott, hogy részt vegyen azon a rendezvénysorozaton, mely az egyiptomi magyar kutatások megkezdésének századik (voltaképpen a thébai régészeti kutatások megkezdésének közel 25 éves) évfordulójának állít emléket. A kairói magyar kulturális hét eseményeit a ma, azaz november 7-én megnyíló időszakos kiállítás koronázza; a Hungarian Excavations in the Theban Necropolis: A Celebration of 102 Years of Fieldwork in Egypt címet viselő tárlat az Egyiptomi Múzeumban tekinthető meg.

A nap (másik) képe

A naphoz tartozó következő kép egyben köszönetnyilvánítás is Fajjúm városának egy eldugott, második emeleti lakásban kialakított internet kávézójának (cyber) munkatársainak, akik nagyban hozzájárulnak, hogy idén is fennakadás nélkül tudjuk blogunkat vezetni.

Nemcsak hogy saját gépeinket is gond nélkül használhatjuk, hanem ha éppen nincs szabad gép különtermet is a rendelkezésünkre bocsátanak, hogy zavartalanul kapcsolódjunk a világ kiberterébe.

A nap képe

Kissé elhanyagolt rovatunk újabb darabjának témája geodétáink a megelőző bejegyzésben említett felszerelése. Figyelem nulladik típusú találkozás.

Két nap történései

Egy szünnap (október 31, péntek) megszakításával az elmúlt két nap "egyhangú" munkával telt a lelőhelyen, amely nagy szó a tavalyi és a mostani év problámái után.

A misszió jelenlegi felállása alapján a lelőhelyen végzett munkánk három fő területre öszpontosult.

Laci és Csabi egy futurisztikus hatású, hátizsákra szerelt mobil RTK berendezés segítségével elkezdték a lelőhely feltérképezését és minden előzetes várakozásunkat meghaladó ütemben haladtak vele. Már az első napok után megcsodálhattuk Csabi gépén a települést és a templomot lefedő szintvonalas térképet, mely mutatja, hogy geodétáink bizony a terepmunkát követő délutánokon sem pihentek.

András és jómagam két nap alatt több ezer kerámiatöredéket válogattunk és szedtünk fel a templomhoz tartozó hulladékkúp felszínéről. Szombati napra csatlakozott hozzánk Ashraf is, aki a tőle megszokott munkatempót követve a felszedett darabok nagy részének meghatározásával is végzett, így a mai nap Andrással nekikezdhettünk a kiválogatott diagnosztikus darabok rajzolásának. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, az egész nap fújó erős szél megnehezítette a munkát és nem egyszer repítette szét a munkaasztalon heverő rajzokat, papírokat.

Zoli mindeközben a templom területén kutatott további, az egykori reliefdíszítéshez tartozó töredékek után. A sziszifuszi munkának természetesen idén is megvan a gyümölcse, több új töredékkel bővült a templom díszítésének eddigi corpusa.

The misfortunes of the crocodiles – A krokodilok hányattatásai

Breaking up with the tradition to post only in Hungarian, we’ve decided to publish a couple of entries that might be interesting for a wider reading public in English as well. The first in the row is dedicated to an issue which tells more about the recent condition of the Lahun monumental area.

Little known but the vast desert plain housing the pyramid complex of Senwosret II was also a place where Sobek Neb-ra-sehui (Sobek, Lord-of-the-mouth-of-the-two-shrines), a local form of the crocodile god was venerated in ancient times. His cult was flourishing during and well after the Middle Kingdom, as it is evidenced by an area that the Hungarian El-Lahun Survey Project started recording in 2008. The extensive burial ground of the crocodiles, lying north of the pyramid and southeast of the Table Hill, dates to the 2nd century AD (Roman Period) as suggested by the presence of black pottery vessels found in sample tombs inspected by Petrie and Brunton some time between 1914 and 1920. The British archaeologists found that the crocodiles had been buried with eggs and covered with bundles of reeds tied with henna and marjoram and remains of olive and other plants. Most of the tombs, however, have remained untouched.

Upon our arrival in 2009 we discovered that the tombs, each carved out of rock for a single burial of a crocodile, have suffered considerably from illicit diggings since we abandoned the site in November 2008. The scene looked horrendous indeed: pottery vessels, crocodile mummies and other finds totally smashed and scattered all around as they had been just thrown out of the tombs. The burials, which fell a victim to serious vandalism, amount to 12-15 at least; all showing clear traces of very recent disturbances, done perhaps just a couple of days before we set out to work.

Többek kérésére a jövőben azokat a bejegyzéseket, melyek mondanivalója a szakma részéről is érdeklődésre tarthat számot, igyekezünk angol nyelven is hozzáférhetővé tenni. Szóljon az első egy olyan esetről, mely mindennél többet árul el el-Lahun régészeti emlékeinek jelen állapotáról.

Talán kevésbé ismeretes, de a rommező, melyen II. Szeszósztrisz piramiskomplexuma magasodik, egyben Szobek krokodilistenség szent helye is volt, akit itt Szobek Neb-ra-szehui (Szobek, A-Két-Szentély-Szájának-Ura) néven tiszteltek. Jóval a Középbirodalom után is virágzó kultuszáról tanúskodik az a lelőhely, melynek feltérképezését 2008-ban kezdte meg az El-Lahun Survey Project. A piramistól északra, a Table Hill-től délkeletre fekvő kiterjedt krokodiltemető a sírokból előkerült kerámialeletek alapján a Római Korra (Kr. u. 2. sz.) keltezhető. A temetkezések túlnyomó többsége a mai napig feltáratlan, mindössze Petrie és Brunton brit régészek nyitottak fel néhány sírt valamikor 1914 és 1920 között. Elmondásuk szerint a krokodilokat tojásaikkal együtt temették el, testüket pedig henna és majoránna-levelekkel átkötött nádfonatokkal fedték, de a temetkezések nagy számban tartalmaztak egyéb növényi maradványokat is.

Az idei szezon kezdetén szomorú meglepetésben volt részünk. Azóta, hogy 2008 novemberében elhagytuk a terepet, a sírokban komoly károk keletkeztek. A látvány valóban borzalmas volt: a temető képét mindenütt illegális ásatások nyomai csúfították el. Széttört edények, csontok és darabjaira szakított krokodilmúmiák hevertek szanaszét, teljes összevisszaságban, ahogyan a sírokból kidobálták őket. Legalább 12-15 temetkezés vált a vandalizmus áldozatává, melyre a friss nyomok alapján mindössze néhány nappal érkezésünk előtt kerülhetett sor.

Visszatértünk...

Az első terepen töltött napunk október 27-ére esett. Geodétáink a tavaly felvett raszter pontjainak visszamérésével, esetenkénti korrekciójával bíbelődtek, Máté, András és jómagam pedig a 2008-ben megkezdett bejárásainkat folytattuk a település és a Table Hill közötti térségben, bemérve és felvételezve a Petrie által 900-as jelzettel ellátott temetőt a szatellit sírokkal egyetemben, illetve a közel 200 sírt számláló krokodiltemetőt a piramistól északra, nem messze a Table Hill lábától. A Lahunban szokatlan szélcsendet emberpróbáló hőség kísérte, no és persze új inspektorunk, usztaz El-Awni hümmögése, amit előszeretett használ az angol nyelvű társalgás helyettesítésére.

Csöpörög az eső...

A mai, első teljes fayoumi napunk két dologgal ajándékozott meg minket: új inspektorunk, az Athribisz ősi városa mellől érkezett El-Awny ismeretségével, és egy kiadós esővel, mely kora délután söpört végig Medinet El-Fayoum városán, és csatornák és vízelvezetők híján latyakos és csúszos maszlaggá változtatták a máskor poros utcákat. Persze az eső egyáltalán nem új jelenség a Fayoumban: az ókorban az el-lahuni piramis oldalai mentén kivájt és homokkal feltöltött árkok a piramis oldalairól alácsorgó vizet szívták magukba egyfajta mesterséges szivacs módjára.

U20-as csapatunk Egyiptomban

Távolról jött emberekként gyakran ütközünk nehézségbe, amikor az egyiptomiak hazánk felől érdeklődnek, magarí („magyarok”) hajtogatjuk ilyenkor, a helyiek pedig próbálják korlátozott európai földrajzi ismereteikre támaszkodva bemérni országunkat. Ilyenkor a sport és elsősorban a foci nemzetközi nyelve gyakran van segítségünkre. Magyarország korszakos „nagykövetei”, „Puszkász” vagy „Kocisz” említése hallatán már többen azonosítanak minket, ismerősebbé válunk a távoli Afrikában is. Mostanra a nemzetközi szótár magyar lapjai új kifejezésekkel bővültek hála U20-as csapatunk egyiptomi, bronzéremmel zárult parádés menetelésének. „Magarí?” szalad fel a szemöldök, ráncolódik a homlok, nekünk pedig elég az utánpótlás csapatot említenünk, és máris felderülnek az arcok „Good football” kíséri a barátságos hátbaveregetést. Köszönet az U20-as csapatnak az utóbbi évtized legnagyobb labdarúgáshoz kötődő élményét szereztétek nekünk, hazánkat pedig újra felhelyeztétek a világtérképre.

A nap képe

Tesztelés alatt a Lahun GIS :-))

Geodézia a 2009-es idényben

Friedrich Robert Helmert (1843-1917) definíciója szerint a geodézia feladata a Föld felszínén és a felszín közelében található természetes és mesterséges objektumok helyzetének, valamint a Föld alakjának meghatározása. A mi esetünkben a definíció első feladata áll fenn. A projekt egyik célkitűzése a meglehetősen nagy kiterjedésű koncessziós terület régészeti topográfiai térképének elkészítése, mivel az állami topográfiai térképrendszerben csak közepes, 1:25 000-es méretarányú térképeken ábrázolták, ami céljainknak nem megfelelő. Mit is jelent ez? Olyan térképet kell készítenünk, amely bemutatja a domborzatot, tartalmazza a jellemző természetes és mesterséges objektumokat, különös tekintettel a régészeti szempontból jelentőséggel bírókra. Ahhoz, hogy egy objektum helyzetét megadjuk, szükségünk van egy koordináta-rendszerre. Elvileg megtehetnénk, hogy szabadon felveszünk egy kezdőpontot (origót) és két koordináta-tengelyt, azonban ez a jövőre nézve jelentős problémát okozna. Egy jövőbeli egyiptológus, aki esetleg ugyanezen a területen fog dolgozni évtizedekkel utánunk, már nem tudná pontosan rekonstruálni a koordináta-rendszert, így a meghatározott adataink nagy része nehezen használhatóvá, de akár használhatatlanná válna. Ez a helyzet áll fenn esetünkben a Petrie munkáiból megmaradt anyagokkal. Ezért térképünket a WGS84 (World Geodetic System, 1984) referencia rendszerre vonatkoztatjuk. Ez nem más, mint a Földet helyettesítő forgási ellipszoid, amelyet a GPS-műszerek is használnak. De az ellipszoid egy jelentős problémája, hogy nem sík, hanem bármilyen kis részekre is daraboljuk, azok domborúak maradnak. A térkép viszont egy síkrajz. Ezért az ellipszoidon bemért objektumainkat egy hengerre vetítjük át. Ezt UTM (Universal Transverse Mercator) vetületnek hívjuk. A henger palástját felvágva a bemért objektumaink már síkba kerültek. Az UTM vetülethez tartozik egy koordináta-rendszer, amelynek origója az Egyenlítőn található, egyik tengelye északra, a másik keletre mutat. Ennek a koordináta-rendszernek a mi esetünkben a legnagyobb előnye az, hogy a GPS-műszerek legtöbbje ismeri, így a jövőben minden objektum megkereshető lesz a koordinátái ismeretében a terepen.

Ha már eldöntöttük, hogy milyen koordináta-rendszerben dolgozunk, nincs más hátra, mint hogy meghatározzuk az objektumok alakját és helyzetét. Az, hogy ez hogyan történik, a mérendő objektum fajtájától függ. A domborzatot és az elszórt objektumokat (mint pl. elszórtan elhelyezkedő sírok) idén RTK GPS módszerrel mérjük. Ennek lényege az, hogy egy fixponton elhelyezett GPS-műszer korrekciós adatokat sugároz az objektumokat mérő GPS-nek, amitől az centiméteres pontossággal fog működni. Egyiptomi régészeti munkáknál máskor is használtunk már GPS-t, de ez az első olyan magyar projekt, amelyben ilyen pontosságú műszert tudunk alkalmazni.

Miközben tart a GPS-es felmérés, a kerámia-vizsgálatokhoz és az építészeti felmérésekhez 5x5, vagy 10x10 méteres raszterhálót kell kitűzni. Ezt gyorsan és pontosan elektronikus mérőállomással (Total Station) hajtjuk végre.

Célszerű, ha a méréseket még aznap fel is dolgozzuk, így a térkép a mérések folyamán már elkezd kirajzolódni. Azonban az elkészítendő nagyméretarányú térkép már nem csak az elmúlt évszázadokban megszokott, papíron megjelenő térképet jelenti. Ez a térkép már digitális állomány lesz, a rajta lévő objektumokat kiválasztva azok adatai is megjeleníthetők lesznek. Ezzel terveink szerint a jelenlegi projekt végére, a térképen túllépve egy térinformatikai rendszert tudunk létrehozni.

Szűcs László

Dokumentáció

Múlt évi hiányosságot szeretnénk pótolni az El-Lahun Survey Project dokumentációjának rövid bemutatásával, melyre tavaly azért nem keríthettünk sort, mivel az első idény nem várt fejleményei és újabb kihívásai az adatfelvétel rendszerét folyamatosan alakították a szezon során.
A dokumentáció alapvető viszonyítási pontja az évszám, amely minden kiosztott jelenségszám első tagja, például a 2008.1207 szám a tavalyi első bejárás során a Table Hill tetején regisztrált síraknát takarja.

A misszió régészeti terepmunkájának két súlypontját a terepbejárások (survey) és a templom körüli kutatásokat alkotják, ehhez igazodóan a dokumentáció is két részre oszlik.
A terepbejárás során három típusú jelenséget különítünk el és számozunk. Az első, egy (az évszám után) 1000-el kezdődő számsor, a jelenségekhez, nagyobb összefüggésekhez nem kötődő szórványleletekhez kapcsolódik, melyeket a lelőhely GPS adatai mellett, méret, forma és nyersanyag szerint írunk le. Például az idén terepbejárás során először regisztrált kerámia szórványlelet a 2009.1001 számot kapná.
A következő 1100-al kezdődő regisztrációs számokat a bejárások során meghatározott nagyobb egységekhez rendeljük („survey area”), például tavaly a 2008.1101 szám a már említett Table Hill egészére vonatkozó dokumentációs szám volt. A bejárás során regisztrált nagyobb egységek (tavalyi tapasztalatok alapján kiemelkedő földrajzi formációk vagy sírfoltok által kirajzolt feltételezett temetők) 1200-as számsorral regisztrált egyéni jelenségeket („survey feature”) is magukba foglalhatnak.

Példa erre a tavaly dokumentált 2008.1102-es temetkezési terület (survey area), mely a 2008.1209-1216 jelenségszámú sírfoltokat (survey features) foglalja magába. Kerámia és egyéb felszíni leleteket mindkét jelenség kapcsán gyűjtöttünk, melyeket két leírólap segítségével regisztráltunk.

A templom területén végzett kétféle felszíni leletgyűjtéshez, azaz a „temple heap” nevű hulladékhalom felszíni kerámiaanyagának felszedéséhez, illetve a templom területén elszórva található festett relieftöredékek gyűjtéséhez egy-egy dokumentációs formula tartozik. Előbbi dokumentálása a geodéták által felvett raszterháló négyzetei alapján történik, utóbbi esetében pedig egyszerű emelkedő számsort használunk, GPS adatok megadásával.
A bejárás során gyűjtött és a templomhoz tartozó hulladékkúpról szedett kerámialeleteket ezután külön értékeljük ki, a nem diagnosztikus tördékeket „lelőhely” szerint külön statisztikai lapon összegezzük, a diagnosztikus darabokat pedig külön regisztrációs számhoz rendelve egyenként dokumentáljuk, írjuk le, rajzoljuk és értékeljük.

El-Lahun Survey Project 2009

Az Egyiptomi Régészeti Felügyelőség tegnap hivatalosan is megerősítette az El-Lahun Survey Project idei kutatási engedélyének elfogadását, így az utolsó akadályok is elhárultak a terepmunkák folytatása elől.
A misszió idei munkájának súlypontját továbbra is a közel 1000 hektáros koncessziós terület térképészeti felmérése, régészeti bejárása illetve a késő-középbirodalmi település és a mellette fekvő templom vizsgálata adják. Ez utóbbi kapcsán a maradványok építészeti felmérését és a felszíni, elsősorban kerámia leletek gyűjtését és kiértékelését idén a terület egy részének magnetométeres vizsgálata egészíti ki.
A hivatalos papírokat előreláthatólag vasárnap (október 25-én) írhatjuk alá és terveink szerint még aznap leutazunk Medinet el-Fajjúm városába, mely idén is a project bázisa lesz. A terepmunkát a helyi adminisztrációs teendők hétfői elintézése után kedden (október 27-én) kezdhetjük meg.

A misszió tagjai:
Horváth Zoltán, egyiptológus, projektvezető, Szépművészeti Múzeum
Ashraf El-Senussi, régész, Kom Aushim Museum, SCA
Égető Csaba, földmérő mérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tomasz Maria Herbich, régész, geofizikus, Polish Academy of Sciences, Institute of Archaeology and Ethnology
Hudecz András, egyiptológus, közgazdász, Magyar Nemzeti Bank
Mnyerczán András, földmérő mérnök, Földmérési és Távérzékelési Intézet
Marcin Jakub Ordutowski, régészhallgató, University of Maria Curie-Sklodowska, Lubin, Institute of Archaeology
Petrik Máté, régész-egyiptológus, Szépművészeti Múzeum
Stephen Quirke, egyiptológus, Petrie Museum of Egyptian Archaeology/University College London
Szűcs László, földmérő mérnök, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Vasáros Ákos, technikai asszisztens, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA)
Vasáros Zsolt, építészmérnök, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA)
Mátyásfalvi János, technikai asszisztens

Lahun 2009 - Nagyobb, hosszabb és vágatlan

A tavalyi első, viszonylag rövid szezon után, terveink és reményeink szerint 2009 októberében folytatódik a magyar régészeti munka az egyiptomi Fajjúm-oázis bejáratánál fekvő el-Lahun rommezején. Az idei évad fő célkitűzései között a térképészeti munka kiterjesztésén, a felszíni kerámia gyűjtésén és elemzésén illetve a 2008-ban megkezdett építészeti felmérések folytatásán túl, új elemként a templom és település alkotta egység déli-délkeleti szektorának magnetométeres feltérképezése illetve az el-Lahun falu mai lakosságának körében végzett antropológiai kutatómunka szerepel. A konvencionális régészeti terepmunkától némiképp idegen kutatási panel a Petrie által közel száz éve végzett ásatások történetének ma még nem ismert epizódjait kísérli meg tisztázni.

A 2008-as terepi adatok feldolgozása és kiértékelése után az első szezon eredményei közül érdemes megemlíteni, hogy

• a bejárás során lokalizált új objektumok igazolják a terület magas régészeti potenciálját,
  
• az alapokig lepusztult királyi kultusztemplom egykori kiterjedése és struktúrája megállapítható,
• a templomterületet borító halmok még ma is nagy számban tartalmaznak festett domborműtöredékeket, melyek egykoron a templombelsőt díszítő jelenetek maradványai,
• a halotti kerület régészeti képe több helyen bizonyíthatóan eltér a Petrie és társai által sugallt struktúrától,
• az újonnan felfedezett "bejárati komplexum" a középbirodalmi királyi kultuszkomplexumok építészeti fejlődésének lényegi eleme,
• a felszíni kerámiaanyag a templom és település szektoraiban dominánsan kései 12. dinasztia kori, és a templomi hulladékkúpról származó minták kifejezetten az általunk is keresett élelemtermelő- és raktározó komplexum, a shena jelenlétére utalnak. 

A Szépművészeti Múzeum egyiptomi missziójában 2009-ben az alábbi partnerintézetek vesznek részt:

Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Petrie Museum of Egyptian Archaeology - University College London
Karanis Site Museum - Supreme Council of Antiquties
Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA)
Polish Academy of Sciences, Institute of Archaeology and Ethnology

Viszontlátásra október közepén!

Horváth Zoltán

Örömmel számolok be arról, hogy hét(!) év csúszással ugyan, de a napokban végre megjelenik az egykoron a Yale-en rendezett szimpózium tanulmánykötete Archaism and Innovation: Studies in the Culture of Middle Kingdom Egypt címmel. A kötetben két olyan cikk is helyet kapott, mely az el-Lahunból előkerült papiruszok elemzésének újabb eredényeiről tájékoztat; ezek egyikében a lelőhely régészeti topográfiáját kíséreltem meg feltérképezni a szöveges források tekintetében.

Honlap

Kezdeti formában ugyan, még korántsem teljes üzemmódban, de immár elérhető az El-Lahun Survey Project honlapja a Szépművészeti Múzeum web-felületén. Az oldalon a tavaly megkezdett régészeti munka jellegén, céljain és első eredményein túl a látogatók magáról az ókori rommezőről valamint a lelőhely kutatástörténetéről is hasznos információkra lelhetnek magyar és angol nyelven egyaránt.

Elérhető:
http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/gyujtemenyek/egyiptomi/kutatas/ellahun

vagy:
Szépművészeti Múzeum > Gyűjtmények > Egyiptomi Gyűjtemény > Kutatás > El-Lahun Survey Project
Museum of Fine Arts > Collections > Egyptian Art > Research > El-Lahun Survey Project

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk az előadásra és az azt követő koccintásra!

Szokásunktól eltérően szeretnék egy picit hazabeszélni: a MúzeumCafé soron következő, február 20-án megjelenő számában minden érdeklődő egy rövid áttekintést olvashat az el-Lahunban végzett munkánk hátteréről, kezdeteiről valamint a 2008-as szezon történéseiről.