Bepillantás a homok alá...

Lengyel kollégáink érkeztével munkánk egy újabb fázisa vette kezdetét: a tágabb értelemben vett templomkörzet valamint a település déli szektorának magnetométeres feltérképezése. A módszer alapvetően a Föld viszonylag állandó mágneses mezejében mutatkozó apró eltérések érzékelésén alapul. A módszer eredményesen használható a homok vagy törmelék alatt megbúvó iszaptégla struktúrák feltérképezésére, hiszen a nílusi iszaptéglában megbúvó vasoxid zárványok lokális változásokat idéznek elő a Föld mágneses mezejének intenzitásában. Ezek a műszeresen mérhető "zavarok" optimális esetekben olyannyira karakteres formát öltenek, hogy a felszín alatti iszaptégla építmények nemcsak a magnetikus szempontból neutrális homokos közegben, de iszapba ágyazva (Delta) vagy a művelés alá fogott területek alatt is (Nílus völgye) kimutathatók. A magnetikus módszerrel 2009-ben két fontos kérdéskört próbálunk tisztázni.
1) A Petrie által 1921-ben közölt vázlatos alaprajzon a templomot északon és délen határoló falak milyen viszonyban vannak a templom ramesszida elbontásából valamint Petrie ásatásaiból származó hányók fedte területen általunk nyomokban észlelt iszaptégla konstrukciókkal, mekkora a tényleges kiterjedése a Petrie által a templomterülettől északra nyomokban fellelt iszaptégla struktúráknak, illetve miképpen határozható meg templom és település építészeti viszonya a terepen észlelt struktúrák függvényében, melyek lényegi eltéréseket mutatnak a Petrie által közölt alaprajzhoz képest.
2) Petrie alaprajzán Kahun városának déli, délkeleti része mint teljesen lepusztult, feltérképezhetetlen terület szerepel, s valóban, a település középső szektorában nagy, világos foltok formájában bukkan felszínre maga az anyaszikla. Ugyanakkor, a terület topográfiáját egy ÉNy-DK irányú lejtés határozza meg (ez tette szükségessé az esetenként egyazon épületen belül is kimutatható teraszos építkezést), és bejárásaink alkalmával világossá vált, hogy a lepusztult zónától délre a szikla ismételten alábukik, hogy átadja helyét egy vastagabb, kerámiában gazdag homokréteg fedte területnek. A homokréteget a város ezen részén itt-ott ismét falmaradványok, téglasorok törik át, melyek további, felszín alatti épületmaradványok ígéretét hordozzák. A magnetométeres survey-jel ezek kiterjedéséről és jellegéről is szeretnénk bővebb információkhoz jutni.