szombat, október 24

Geodézia a 2009-es idényben

Friedrich Robert Helmert (1843-1917) definíciója szerint a geodézia feladata a Föld felszínén és a felszín közelében található természetes és mesterséges objektumok helyzetének, valamint a Föld alakjának meghatározása. A mi esetünkben a definíció első feladata áll fenn. A projekt egyik célkitűzése a meglehetősen nagy kiterjedésű koncessziós terület régészeti topográfiai térképének elkészítése, mivel az állami topográfiai térképrendszerben csak közepes, 1:25 000-es méretarányú térképeken ábrázolták, ami céljainknak nem megfelelő. Mit is jelent ez? Olyan térképet kell készítenünk, amely bemutatja a domborzatot, tartalmazza a jellemző természetes és mesterséges objektumokat, különös tekintettel a régészeti szempontból jelentőséggel bírókra. Ahhoz, hogy egy objektum helyzetét megadjuk, szükségünk van egy koordináta-rendszerre. Elvileg megtehetnénk, hogy szabadon felveszünk egy kezdőpontot (origót) és két koordináta-tengelyt, azonban ez a jövőre nézve jelentős problémát okozna. Egy jövőbeli egyiptológus, aki esetleg ugyanezen a területen fog dolgozni évtizedekkel utánunk, már nem tudná pontosan rekonstruálni a koordináta-rendszert, így a meghatározott adataink nagy része nehezen használhatóvá, de akár használhatatlanná válna. Ez a helyzet áll fenn esetünkben a Petrie munkáiból megmaradt anyagokkal. Ezért térképünket a WGS84 (World Geodetic System, 1984) referencia rendszerre vonatkoztatjuk. Ez nem más, mint a Földet helyettesítő forgási ellipszoid, amelyet a GPS-műszerek is használnak. De az ellipszoid egy jelentős problémája, hogy nem sík, hanem bármilyen kis részekre is daraboljuk, azok domborúak maradnak. A térkép viszont egy síkrajz. Ezért az ellipszoidon bemért objektumainkat egy hengerre vetítjük át. Ezt UTM (Universal Transverse Mercator) vetületnek hívjuk. A henger palástját felvágva a bemért objektumaink már síkba kerültek. Az UTM vetülethez tartozik egy koordináta-rendszer, amelynek origója az Egyenlítőn található, egyik tengelye északra, a másik keletre mutat. Ennek a koordináta-rendszernek a mi esetünkben a legnagyobb előnye az, hogy a GPS-műszerek legtöbbje ismeri, így a jövőben minden objektum megkereshető lesz a koordinátái ismeretében a terepen.
Ha már eldöntöttük, hogy milyen koordináta-rendszerben dolgozunk, nincs más hátra, mint hogy meghatározzuk az objektumok alakját és helyzetét. Az, hogy ez hogyan történik, a mérendő objektum fajtájától függ. A domborzatot és az elszórt objektumokat (mint pl. elszórtan elhelyezkedő sírok) idén RTK GPS módszerrel mérjük. Ennek lényege az, hogy egy fixponton elhelyezett GPS-műszer korrekciós adatokat sugároz az objektumokat mérő GPS-nek, amitől az centiméteres pontossággal fog működni. Egyiptomi régészeti munkáknál máskor is használtunk már GPS-t, de ez az első olyan magyar projekt, amelyben ilyen pontosságú műszert tudunk alkalmazni.
Miközben tart a GPS-es felmérés, a kerámia-vizsgálatokhoz és az építészeti felmérésekhez 5x5, vagy 10x10 méteres raszterhálót kell kitűzni. Ezt gyorsan és pontosan elektronikus mérőállomással (Total Station) hajtjuk végre.
Célszerű, ha a méréseket még aznap fel is dolgozzuk, így a térkép a mérések folyamán már elkezd kirajzolódni. Azonban az elkészítendő nagyméretarányú térkép már nem csak az elmúlt évszázadokban megszokott, papíron megjelenő térképet jelenti. Ez a térkép már digitális állomány lesz, a rajta lévő objektumokat kiválasztva azok adatai is megjeleníthetők lesznek. Ezzel terveink szerint a jelenlegi projekt végére, a térképen túllépve egy térinformatikai rendszert tudunk létrehozni.

Szűcs László

csütörtök, október 22

Dokumentáció

Múlt évi hiányosságot szeretnénk pótolni az El-Lahun Survey Project dokumentációjának rövid bemutatásával, melyre tavaly azért nem keríthettünk sort, mivel az első idény nem várt fejleményei és újabb kihívásai az adatfelvétel rendszerét folyamatosan alakították a szezon során.
A dokumentáció alapvető viszonyítási pontja az évszám, amely minden kiosztott jelenségszám első tagja, például a 2008.1207 szám a tavalyi első bejárás során a Table Hill tetején regisztrált síraknát takarja.

A misszió régészeti terepmunkájának két súlypontját a terepbejárások (survey) és a templom körüli kutatásokat alkotják, ehhez igazodóan a dokumentáció is két részre oszlik.
A terepbejárás során három típusú jelenséget különítünk el és számozunk. Az első, egy (az évszám után) 1000-el kezdődő számsor, a jelenségekhez, nagyobb összefüggésekhez nem kötődő szórványleletekhez kapcsolódik, melyeket a lelőhely GPS adatai mellett, méret, forma és nyersanyag szerint írunk le. Például az idén terepbejárás során először regisztrált kerámia szórványlelet a 2009.1001 számot kapná.
A következő 1100-al kezdődő regisztrációs számokat a bejárások során meghatározott nagyobb egységekhez rendeljük („survey area”), például tavaly a 2008.1101 szám a már említett Table Hill egészére vonatkozó dokumentációs szám volt. A bejárás során regisztrált nagyobb egységek (tavalyi tapasztalatok alapján kiemelkedő földrajzi formációk vagy sírfoltok által kirajzolt feltételezett temetők) 1200-as számsorral regisztrált egyéni jelenségeket („survey feature”) is magukba foglalhatnak.
Példa erre a tavaly dokumentált 2008.1102-es temetkezési terület (survey area), mely a 2008.1209-1216 jelenségszámú sírfoltokat (survey features) foglalja magába. Kerámia és egyéb felszíni leleteket mindkét jelenség kapcsán gyűjtöttünk, melyeket két leírólap segítségével regisztráltunk.


A templom területén végzett kétféle felszíni leletgyűjtéshez, azaz a „temple heap” nevű hulladékhalom felszíni kerámiaanyagának felszedéséhez, illetve a templom területén elszórva található festett relieftöredékek gyűjtéséhez egy-egy dokumentációs formula tartozik. Előbbi dokumentálása a geodéták által felvett raszterháló négyzetei alapján történik, utóbbi esetében pedig egyszerű emelkedő számsort használunk, GPS adatok megadásával.
A bejárás során gyűjtött és a templomhoz tartozó hulladékkúpról szedett kerámialeleteket ezután külön értékeljük ki, a nem diagnosztikus tördékeket „lelőhely” szerint külön statisztikai lapon összegezzük, a diagnosztikus darabokat pedig külön regisztrációs számhoz rendelve egyenként dokumentáljuk, írjuk le, rajzoljuk és értékeljük.

El-Lahun Survey Project 2009

Az Egyiptomi Régészeti Felügyelőség tegnap hivatalosan is megerősítette az El-Lahun Survey Project idei kutatási engedélyének elfogadását, így az utolsó akadályok is elhárultak a terepmunkák folytatása elől.
A misszió idei munkájának súlypontját továbbra is a közel 1000 hektáros koncessziós terület térképészeti felmérése, régészeti bejárása illetve a késő-középbirodalmi település és a mellette fekvő templom vizsgálata adják. Ez utóbbi kapcsán a maradványok építészeti felmérését és a felszíni, elsősorban kerámia leletek gyűjtését és kiértékelését idén a terület egy részének magnetométeres vizsgálata egészíti ki.
A hivatalos papírokat előreláthatólag vasárnap (október 25-én) írhatjuk alá és terveink szerint még aznap leutazunk Medinet el-Fajjúm városába, mely idén is a project bázisa lesz. A terepmunkát a helyi adminisztrációs teendők hétfői elintézése után kedden (október 27-én) kezdhetjük meg.

A misszió tagjai:
Horváth Zoltán, egyiptológus, projektvezető, Szépművészeti Múzeum
Ashraf El-Senussi, régész, Kom Aushim Museum, SCA
Égető Csaba, földmérő mérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tomasz Maria Herbich, régész, geofizikus, Polish Academy of Sciences, Institute of Archaeology and Ethnology
Hudecz András, egyiptológus, közgazdász, Magyar Nemzeti Bank
Mnyerczán András, földmérő mérnök, Földmérési és Távérzékelési Intézet
Marcin Jakub Ordutowski, régészhallgató, University of Maria Curie-Sklodowska, Lubin, Institute of Archaeology
Petrik Máté, régész-egyiptológus, Szépművészeti Múzeum
Stephen Quirke, egyiptológus, Petrie Museum of Egyptian Archaeology/University College London
Szűcs László, földmérő mérnök, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Vasáros Ákos, technikai asszisztens, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA)
Vasáros Zsolt, építészmérnök, Research Institute for Visualization, Architecture and Archaeology (RIVAA)
Mátyásfalvi János, technikai asszisztens