október 26. "From the top to the bottom, and then ..."

Forró és szeles vasárnap köszöntött ránk. Csapatunkat kisebb betegség hátráltatta az előrehaladásban: aki már megfordult Egyiptomban, tudhatja, mire gondolok. Kénytelenek voltunk emiatt szüneteltetni a munkát a halotti templom területén. Földmérő bajtársaink a település északi részén, az egykori polgármesteri rezidencia területén szinteztek. Ez a hatalmas kúria egy, a terület egésze fölé magasodó természetes sziklakaréjra épült, mintegy az építészet nyelvére átültetve lakójának társadalmi státuszát. A Középbirodalom korában alapított városokra jellemző, hogy a megtervezett, szabályos, orthogonális szerkezet megvalósításának vágya a tényleges domborzati viszonyokat is felülírta, mindez az adott településen, sőt akár egyes épületrészeken belül számottevő szintkülönbségeket eredményezett, amit teraszos építkezéssel igyekeztek áthidalni. Kahun városának Petrie által megrajzolt, síkban kiterített alaprajza nem több tehát, mint illúzió, amit a településről az általunk gyűjtött adatok alapján készített 3D modell segítségével szeretnénk eloszlatni. Máté mint arról az imént részletesen is beszámolt, Ashraf oldalán tovább folytatta végeláthatatlan harcát a survey során gyűjtött és a kitűzött szektorokból felszedett kerámiamintákkal, jómagam továbbra is a templomterület déli törmelékkúpjainak módszeres átkutatásával foglalatoskodtam. A régi és újabb keletű hányókról előkerült apró, festett relieftöredékek nagy száma Petrie módszereit ismerve talán kevésbé meglepő; sokkal inkább elgondolkodtató, hogy mekkora veszteséget jelentene ezen kúpok markolókkal és földgyalukkal való gyors és végleges eltávolítása. A kérdés sajnos azért is időszerű, mert az el-lahuni site management részeként az egyiptomi hatóságok ennek gondolatát is felvetették.