Az elveszett templom

A négyzetháló kitűzése lehetővé tette, hogy munkánkat a leginkább sürgető feladattal, a templom és közvetlen környezetének vizsgálatával folytassuk. II. Szeszósztrisz halotti temploma a királyi kultusztemplomok fejlődéstörténetének fontos állomása, szerkezetének megismerése ezért – lepusztult állapota ellenére is – rendkívüli fontossággal bír. Az eleddig megtisztított és dokumentált struktúrák felettébb nehezen hozhatók összhangba a Petrie által 1923-ban közölt alaprajzzal, és a helytelen ásatási metódus révén kontextusról alig beszélhetünk. Minden jel szerint a Petrie által egykor feltárt előudvar erősen megrongálódott, az udvar burkolatát képező mészkőlapokat a közelmúltban kitermelték, ugyanakkor az újonnan feltárt részek dokumentálásával majdnem duplájára nő a templom megismerhető területe. Jómagam az új és régi hányók átfésülésével töltöttem a napot, melynek eredményeképp különböző architekturális elemek és szépen faragott relief-töredékek gazdagítják leleteink tárát, utóbbiak fontos adalékok a templom ikonográfiai programjának rekonstruálásához.