Okkal kérdezhetné a gyanútlan szemlélődő, milyen épületek felméréséről, dokumentálásáról is lehet szó El-Lahun esetében. Bár jelenleg a piramis az egyetlen szembetűnő és jelentős felmenő struktúrával rendelkező építmény, építészeti szemszögből nézve számos további objektum csak részben, illetőleg nem korunk elvárásainak megfelelő mértékben ismert. A projekt előkészítése során meghatározhatóvá váltak az archaeotopográfiai térkép elkészítéséhez szükséges lépések, és ezzel párhuzamosan a projekt céljai közé az ismert épületek építészeti dokumentációja is bekerült. 2008-ban a koncessziós terület bejárásával pontosítani lehetett a négyéves régészeti vállalkozás fő elemeit, ám a kutatási terv előre nem látható események hatására a helyszínen némiképp módosult. Az egyiptomi kollégák ténykedése következtében már a 2008-as idényben arra kényszerültünk, hogy kérésükre – s nem utolsósorban épülő adatbázisunk számára – elvégezzük néhány frissen feltárt struktúra felmérését és dokumentálását.Az El-Lahun Survey Project keretében a térképezés során felvett építészeti struktúrák részletes felmérése valósul meg. Ennek célja kettős: egyrészt rögzíti a jelenlegi állapotot és alapadatot szolgáltat a távlati ‘site management’ terv kidolgozására, másrészt pedig a tudományos kutatások forrásául szolgál. A felméréseken túlmutató cél az így szerzett adatok GIS rendszerben történő feldolgozása, az egykori régészeti kontextus lehetőség szerinti rekonstrukciója, továbbá a hipotetikus munkamodellek szintjén virtuális építészeti rekonstrukciók készítése.
Upon our arrival in 2009 we discovered that the tombs, each carved out of rock for a single burial of a crocodile, have suffered considerably from illicit diggings since we abandoned the site in November 2008. The scene looked horrendous indeed: pottery vessels, crocodile mummies and other finds totally smashed and scattered all around as they had been just thrown out of the tombs. The burials, which fell a victim to serious vandalism, amount to 12-15 at least; all showing clear traces of very recent disturbances, done perhaps just a couple of days before we set out to work.
Távolról jött emberekként gyakran ütközünk nehézségbe, amikor az egyiptomiak hazánk felől érdeklődnek, magarí („magyarok”) hajtogatjuk ilyenkor, a helyiek pedig próbálják korlátozott európai földrajzi ismereteikre támaszkodva bemérni országunkat. Ilyenkor a sport és elsősorban a foci nemzetközi nyelve gyakran van segítségünkre. Magyarország korszakos „nagykövetei”, „Puszkász” vagy „Kocisz” említése hallatán már többen azonosítanak minket, ismerősebbé válunk a távoli Afrikában is. Mostanra a nemzetközi szótár magyar lapjai új kifejezésekkel bővültek hála U20-as csapatunk egyiptomi, bronzéremmel zárult parádés menetelésének. „Magarí?” szalad fel a szemöldök, ráncolódik a homlok, nekünk pedig elég az utánpótlás csapatot említenünk, és máris felderülnek az arcok „Good football” kíséri a barátságos hátbaveregetést. Köszönet az U20-as csapatnak az utóbbi évtized legnagyobb labdarúgáshoz kötődő élményét szereztétek nekünk, hazánkat pedig újra felhelyeztétek a világtérképre.
Friedrich Robert Helmert (1843-1917) definíciója szerint a geodézia feladata a Föld felszínén és a felszín közelében található természetes és mesterséges objektumok helyzetének, valamint a Föld alakjának meghatározása. A mi esetünkben a definíció első feladata áll fenn. A projekt egyik célkitűzése a meglehetősen nagy kiterjedésű koncessziós terület régészeti topográfiai térképének elkészítése, mivel az állami topográfiai térképrendszerben csak közepes, 1:25 000-es méretarányú térképeken ábrázolták, ami céljainknak nem megfelelő. Mit is jelent ez? Olyan térképet kell készítenünk, amely bemutatja a domborzatot, tartalmazza a jellemző természetes és mesterséges objektumokat, különös tekintettel a régészeti szempontból jelentőséggel bírókra. Ahhoz, hogy egy objektum helyzetét megadjuk, szükségünk van egy koordináta-rendszerre. Elvileg megtehetnénk, hogy szabadon felveszünk egy kezdőpontot (origót) és két koordináta-tengelyt, azonban ez a jövőre nézve jelentős problémát okozna. Egy jövőbeli egyiptológus, aki esetleg ugyanezen a területen fog dolgozni évtizedekkel utánunk, már nem tudná pontosan rekonstruálni a koordináta-rendszert, így a meghatározott adataink nagy része nehezen használhatóvá, de akár használhatatlanná válna. Ez a helyzet áll fenn esetünkben a Petrie munkáiból megmaradt anyagokkal. Ezért térképünket a WGS84 (World Geodetic System, 1984) referencia rendszerre vonatkoztatjuk. Ez nem más, mint a Földet helyettesítő forgási ellipszoid, amelyet a GPS-műszerek is használnak. De az ellipszoid egy jelentős problémája, hogy nem sík, hanem bármilyen kis részekre is daraboljuk, azok domborúak maradnak. A térkép viszont egy síkrajz. Ezért az ellipszoidon bemért objektumainkat egy hengerre vetítjük át. Ezt UTM (Universal Transverse Mercator) vetületnek hívjuk. A henger palástját felvágva a bemért objektumaink már síkba kerültek. Az UTM vetülethez tartozik egy koordináta-rendszer, amelynek origója az Egyenlítőn található, egyik tengelye északra, a másik keletre mutat. Ennek a koordináta-rendszernek a mi esetünkben a legnagyobb előnye az, hogy a GPS-műszerek legtöbbje ismeri, így a jövőben minden objektum megkereshető lesz a koordinátái ismeretében a terepen.
A templom területén végzett kétféle felszíni leletgyűjtéshez, azaz a „temple heap” nevű hulladékhalom felszíni kerámiaanyagának felszedéséhez, illetve a templom területén elszórva található festett relieftöredékek gyűjtéséhez egy-egy dokumentációs formula tartozik. Előbbi dokumentálása a geodéták által felvett raszterháló négyzetei alapján történik, utóbbi esetében pedig egyszerű emelkedő számsort használunk, GPS adatok megadásával.
A tavalyi első, viszonylag rövid szezon után, terveink és reményeink szerint 2009 októberében folytatódik a magyar régészeti munka az egyiptomi Fajjúm-oázis bejáratánál fekvő el-Lahun rommezején. Az idei évad fő célkitűzései között a térképészeti munka kiterjesztésén, a felszíni kerámia gyűjtésén és elemzésén illetve a 2008-ban megkezdett építészeti felmérések folytatásán túl, új elemként a templom és település alkotta egység déli-délkeleti szektorának magnetométeres feltérképezése illetve az el-Lahun falu mai lakosságának körében végzett antropológiai kutatómunka szerepel. A konvencionális régészeti terepmunkától némiképp idegen kutatási panel a Petrie által közel száz éve végzett ásatások történetének ma még nem ismert epizódjait kísérli meg tisztázni.
